keletibiznisz.hu - a rétköz és a nyírség hírmondója!

 

A cserépkályha fűtőfelülete mindig kályhacsempéből készül, egyedileg tervezve és építve. Fontos jellemzője, hogy samott téglából, vagy samott és más tűzálló anyag kombinációjából van kialakítva a tűztere. A cserépkályha típusának, méretének és megjelenésének függvényében egyedileg kialakított, jellemzően több méter hosszú belső füstjárattal rendelkezik.

  

A csempekandalló egy zárt tűzterű kandallóbetét, amelynek külső burkolata kályhacsempe. Kandalló építésre alkalmas anyagok felhasználásával készül. Külső megjelenése hasonló a cserépkályháéhoz, tüzeléstechnikai tulajdonságai azonban sok tekintetben eltérnek attól, kitűnő alternatíva lehet a cserépkályhával szemben. 
 

Azok, akik folyamatos gázfűtés mellett szeretnének pótfűtést használni, vagy az egész ház fűtését szeretnék megoldani gázfűtés nélkül, a cserépkályha az ideális választás. A hideg cserépkályha körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget. A cserépkályha hőleadása a felületén keresztül történik. Minél nagyobb légteret kell befűteni, annál nagyobb kályhát kell építeni.

Azoknak, akik csak ritkán, alkalmanként szeretnék élvezni a tűz melegét és nem utolsó sorban a látványát, azoknak a kandalló ajánlható. A hagyományos kandallók valamilyen tégla- vagy kőburkolatból és tűztérbetétből állnak. A fűtés megkezdése után a fém tűztérbetét (lehet öntöttvas vagy lemez) azonnal leadja hőjét a környezeti levegőnek. A kandalló tetején lévő szellőző rácsokon át távozik a felmelegített levegő, ezért a tűz kialvása után kb. 2-3 óra múlva lehűl. A felfelé szálló meleg levegő miatt jelentősebb hőmérséklet eltérés keletkezhet a padlószint és a plafon között. A tűztérbetétek hatásfokát az üvegfelülete is rontja némileg. 

A kandallók másik nagy csoportját a hagyományos öntöttvas- vagy lemezkandallók alkotják. Előnyeik és hátrányaik szinte megegyeznek a kőburkolatú kandallókéval. A kandallók fűtése folytonosságot kíván, ezért is ajánlható elsősorban kiegészítő fűtésként. A kandalló legfontosabb eleme maga a tűztér. A felfűtendő légtér nagysága, valamint a kémény mérete a legfontosabb adottság, amit kell figyelembe venni. A fatüzelésű kandalló hatásfoka - típustól függően - 66-80 % között változik. Léteznek központi fűtéses, úgynevezett vízteres változatok is. Ezek a készülékek a vizet, ezáltal a radiátorokat is fűtik. Előnyük, hogy független fűtési megoldást biztosítanak, pl. áramszünet vagy gázkimaradás esetére. Igazi üzemmódként a kiegészítő fűtés jöhet szóba, hiszen ügyesen használva ezeket a kandallókat, az éves fűtésszámla 30-40%-a is megspórolható.

Mivel a piaci választék óriási, az olcsó és gyengébb minőségtől a meglehetősen drága készülékekig minden megtalálható a boltokban, ezért mindenképpen kérjék szakember segítségét! A rosszul megválasztott tűztérbetét akár anyagi hátrányt is okozhat használat közben. Ingyenes szakmai tanácsadásért forduljon bizalommal a Martin-Bertold Kft-hez Nyíregyházán, a Pazonyi út 15. sz. alatt.

Ritka, kipusztulás szélén álló cápafaj, bikafejű cápa (Heterodontus

francisci) bébi született a Nyíregyházi Állatparkban! A faj megmentése érdekében az európai állatkertek  most  indítanak tenyészprogramot, ezért is örvendetes hogy itt  már megszületett az első utód.

A bikafejű cápa Észak-Amerika nyugati partvidékén, a Kaliforniai öbölben élő, aljzatlakó faj. A kifejlett egyedek 1 méter hosszúak, s jellemző rájuk a hátúszókon található nagy erős tüske, melyet védekezésre használnak. Az ivarérett egyedek 2-10 méter mélységben sziklás területeken élnek, míg a fiatalok mélyebben -akár 40-150 méter mélységben-, a homokos aljzatú területeken fordulnak elő. Főként puhatestűeket - csigákat, kagylókat -valamint rákokat esznek  de tengeri sünöket is előszeretettel fogyasztják. Léteznek elevenszülő ill. ál-elevenszülő cápák is, de a bikafejű cápa tojásokkal szaporodik.

A faj különlegessége, hogy egyike azon cápáknak, melyekre jellemző a szülői gondoskodás, ugyanis a tojás lerakása után a nőstény a szájába veszi azt és elrejti egy üregbe a ragadozók elől. A kicsik a környezeti viszonyoktól függően 6-10 hónap alatt kelnek ki s 15-17 centiméteresen látják meg a napvilágot. Az Állatparkban mesterséges körülmények között zajlott a keltetés, így a gondozóink nevelik a kis cápa bébit.

 

 

A helyi gazdálkodók mintegy 30-40 fajta gyümölcsből álló termékbemutatóján a régi fajtáktól a legújabbakig szinte minden kedvelt almafélét megkóstolhattak az érdeklődők, közte a valamikor kedvelt jonatánból nemesített jonagoldot is, ami egyben a fesztivál névadó gyümölcse. A településen nagy hagyománya van az almatermesztésnek, a gyümölcsöt ma is sokan Rakamaz aranyaként emlegetik. Jelenleg két nagy gazdaság foglalkozik a gyümölcs termesztésével, illetve sok egyéni gazdálkodó is. A kisváros jellemző termékét köszöntő fesztiválon délelőtt 10 órakor kezdődött a program a művelődési központ előtti téren, ahol nonstop léptek fel a kulturális és tánc együttesek.  Fellépett debreceni és kárpátaljai együttes, továbbá a helyi általános iskola művészeti csoportjai is. A legkisebbeknek bábelőadást is rendeztek.  Az egész napos rendezvényt a 19 órától kezdődő Komár László rock and roll partija zárta. A részt vevő csoportok egy utcai felvonuláson is részt vettek. 

 

A Petőfi Sándor Művelődési Ház hagyományainak megfelelően többfajta versenyt is hirdetett a vásár napjára. 

Keresték Nagyhalász legfinomabb muffinját, volt, Tündér Szépségverseny és Házi készítésű dzsemek, lekvárok, szörpök versenye. 

A dzsemek mellett lehetett még mézet is kóstolni és vásárolni. A kaptár belsejét megnézni, kipróbálni a különböző eszközöket. A legkisebbek és nagyobbak is a Dió Zenekar közreműködésével énekelhettek és különleges hangszereken zenélhettek. Lehetett játszani a népi játszótéren célba dobálóst, tornyot építeni csutkából, gólyalábazni és közben gyűjteni a fabatkákat, amiért ajándék járt. A Kultúra Nova Kulturális Egyesület Alkotó Kuckójában kicsik és nagyok gipszet festhettek. A Rétközi Sólymok segítségével az íjászatot is kipróbálhatták az érdeklődők. A kézműveseknél lehetett nézelődni, vásárolni, bodzasípot faragni, virágot varrni. A Felső-Szabolcs Ifjúságáért Egyesület Zöld zokni kiállításán megcsodálhattuk, hogy milyen jó dolgokat lehet készíteni hulladékból, sőt még játszani is lehet velük. A színpadon felléptek a Tündérkert Óvoda Manó csoportjának táncosai, az Aprófalva Hagyományőrző Népdalkör és a Csillagocska Néptánccsoport tagjai. Amikor már majdnem mindenki elfáradt, A pokolból visszahozott királylány meséjét láthattuk a Vaga Banda gólyalábas csoport előadásában. 

Forrás: nagyhalasz.hu

Az adománynak köszönhetően 28, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő rászoruló jutott munkához. Az osztásnál a helyi Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Polgármesteri Hivatal munkatársai segédkeztek; a megtermelt zöldségből elsősorban a programban dolgozók családjai részesültek, ami mintegy 120 helyi lakost jelent. 

A jövőben mindenképpen folytatni szeretnénk a munkát, ezáltal segítve a helyieket, s talán egy kicsit jobbá téve életüket. Külön köszönet illeti Tomócsik Katalint, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét, aki megtalálta az Élelmiszerlavina programot, ezzel lehetőséget teremtve a helyi leszakadó rétegek megélhetésének támogatására.” – mondta el Simon József polgármester a kezdeményezés kapcsán. 

A faluban megvalósult széleskörű összefogás és munka jól tükrözi a kezdeményezés lényegét: az Élelmiszerlavina célja nemcsak élelmiszert biztosítani a rászorulóknak, hanem olyan ismereteket, tudást átadni, amely hosszú távon segíti a résztvevők életét, megélhetését” – fejtette ki Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetője.

Az Élelmiszerlavina Önkormányzati Programját idén második alkalommal hirdette meg a Syngenta és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A Syngenta az idei évben is vetőmagokat és növényvédő szereket adott a résztvevőknek, amelyet helyben, a saját termőföld-területük megművelésére használtak fel a pályázók. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által meghirdetett pályázat iránt idén is nagy volt az érdeklődés, és a program bővítésének köszönhetően a tavalyi 9 helyett 2011-ben 14 pályázó kapott támogatást.

A megemlékezés istentisztelettel kezdődött, majd a Városháza mögötti téren meghitt ünnepség vette kezdetét, és végül az alkalom tiszteletére emelt emlékmű felavatására került sor. A rendezvényen az érintett dombrádi lakosok felidézték az 1951-es kitelepítés szégyenteljes eseményeit, Orosz Károly mesélt helytörténeti kutatásinak eredményeiről, valamint a Politikai Foglyok Szövetségének elnöke és helyettese szónokolt, emelve az ünnepség színvonalát.

A megemlékezésen részt vettek az egykoron kitelepített családok és leszármazottaik.

Forrás: dombrad.hu