keletibiznisz.hu - a rétköz és a nyírség hírmondója!

Fedor Rita elmondta, hogy a főkapitányság munkatársai bűnügyi információk alapján éjjel ütöttek rajta a droglaboron, ahol tetten értek két - kábítószert, illetve annak alapanyagát előállító - férfit. A főhadnagy tájékoztatása szerint a rendőrök nagy mennyiségben foglaltak le mákőrleményt, valamint drog előállításához szükséges vegyi anyagokat és eszközöket.

A 25 éves kótaji és 43 éves Nyíregyháza-rozsrétszőlői lakost kábítószerrel való visszaélés megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, kezdeményezik előzetes letartóztatásba helyezésüket. A nyomozás során vizsgálják, hogy a két férfi az előállított drogot hol és kiknek értékesítette, illetve azt is, mióta folytatták az illegális tevékenységet. Az ügynek várhatóan több gyanúsítottja is lesz - mondta Fedor Rita.

A sajtószóvivő kitért arra is, hogy a szabolcsi rendőr-főkapitányság Nyíregyháza környékén egy év alatt öt illegális droglabort számolt fel, a lefoglalt kábítószer-nyersanyagok feketepiaci értéke meghaladta a százmillió forintot. A korábbi négy ügyben összesen nyolc ember - magyar, illetve ukrán állampolgárok - ellen indult eljárás, ők előzetes letartóztatásban vannak.

 

 

A tényállás szerint a 40 éves és a 21 éves férfi 2010 decemberében előbb brutálisan bántalmazott, majd kirabolt egy 57 éves asszonyt annak nyírmadai lakásában. A nő a helyszínen belehalt sérüléseibe.A törvényszék Bencsik Tibort és Nagy Zoltánt nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért rájuk tizenhat, illetve tizenöt év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, emellett nyolc-nyolc évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A büntetőper harmadrendű vádlottját, az elrabolt értékek értékesítésében segédkező Koleszár Istvánnét - az elsőrendű vádlott élettársát - orgazdaság vétsége miatt egy év hat hónap, a végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték. A tényállás szerint - amelyet a büntetőtanács a vádirattal közel egyezően, elsősorban a másodrendű vádlott vallomására alapozva állapított meg - a három, közös háztartásban élő vádlott közül Bencsik Tibor és élettársa lányának partnere, Nagy Zoltán elhatározta, hogy betörnek a szomszédjukban egyedül élő asszonyhoz és ellopják annak vagyontárgyait. A vádlottak 2010. december 16-án hajnalban a hátsó ajtót befeszítve jutottak be a házba, a zajra felriadó asszonyt ököllel és a náluk lévő nyújtófával ütötték, illetve rugdosták. A bántalmazás következtében a földre zuhant, erősen vérző nő kezeit összekötözték, a szájába sálat tömtek, majd értékek után átkutatták a házat. A két férfi mintegy 30 ezer forint készpénzt, mobiltelefonokat, 80 ezer forint értékben bizsukat és 125 ezer forint értékű arany ékszert vitt el a lakásból. A rabláskor viselt ruháikat - a fekete kesztyűket és az arcukat elfedő harisnyát -, valamint a nyújtófát és a mobiltelefonokat később elégették. A magára hagyott asszony a helyszínen meghalt, az orvosszakértői vélemény szerint a halálát fulladás okozta. Az első- és a harmadrendű vádlott a megszerzett arany ékszereket beadta egy budapesti zálogházba, a pénzt pedig elosztották és elköltötték.A nyomozók 2011 júliusában fogták el a két férfit, akik a rendőrségi kihallgatás során beismerő vallomást tettek. Az ítélet indoklásában Bálint Tibor tanácsvezető bíró kifejtette: az ügyész a vádiratban az első- és a másodrendű vádlottat - az ítéletben is megállapított minősítés mellett - előre kitervelten elkövetett emberöléssel is vádolta. Mint hozzátette, a bíróság a védők perbeszédeiben elmondottakkal egyetértett, ugyanis az előre kiterveltség a szándékhoz kapcsolódó elem, semmi köze nincs ahhoz, hogy az elkövető eszközt vesz magához. Ebben az esetben a vádlottak felkészültek ugyan a bűncselekmény elkövetésére, harisnyát húztak a fejükre és zoknit vettek fel a cipőjükre, azonban "egyenes ölési szándékot" jelen esetben nem talált megállapíthatónak a bíróság - közölte a bíró.Bálint Tibor kitért arra: a harmadrendű vádlott esetében a vádiratban eredetileg szereplő, emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettét orgazdaság vétségére minősítette át a törvényszék. A bíróság szerint az asszony ugyan tudott arról, hogy az értékek a sértettől, rablásból származnak, arról azonban nem, hogy a sértett a bántalmazásba belehalt. A beismerő vallomásokat kizárólag a másod- és a harmadrendű vádlott tekintetében értékelte enyhítő körülménynek a bíróság. Súlyosító körülményként egyebek mellett azt jelölte meg a bírói tanács, hogy elszaporodtak az idős emberekkel szemben elkövetett, hasonló bűncselekmények.Az ítéletet a harmadrendű vádlott és védője tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és ügyvédje enyhítésért fellebbezett. Az ügyész, illetve a másodrendű vádlott és jogi képviselője egyaránt három nap gondolkodási időt kért.

 

Elbocsátja dolgozói egy részét a szeszesital-gyártással és forgalmazással foglalkozó kisvárdai Várda-Drink Csoport - erősítette meg a szlovák tulajdonban álló társaság vezérigazgatója az erről szóló sajtóinformációkat.

Kishonti Alex közlése szerint a cégcsoport három társasága - a gyártásért felelős Várda-Drink Zrt., az értékesítési feladatokat ellátó Drinker Kft. és az ingatlankezeléssel foglalkozó Andorra Kft. - a gazdasági körülmények miatt kényszerült arra, hogy a dolgozói egy csoportjától megváljon. A vezérigazgató arról nem kívánt nyilatkozni, hogy összesen hány embert érint a létszámleépítés a nagyságrendileg 80 embert foglalkoztató cégcsoportnál."A Várda-Drink több éve komoly veszteséget termel és ehhez jöttek hozzá az elmúlt időszak jogi és gazdasági változásai, amelyek a társaság jövedelmezőségét és forgalmát tovább rontották" - indokolta a döntést Kishonti Alex, hozzátéve, hogy a veszteség megszüntetésére már elkezdődött egy átszervezési folyamat a cégcsoporton belül.

Hozzátette: 2011-es gazdálkodási adatok még nincsenek, de az már látható, hogy tavaly - 2010-hez képest - kisebb mértékű visszaesés volt az értékesítésben. A cégvezető szerint a törvényi változásokkal, például a jövedéki- és környezetvédelmi adó változásával, illetve a minimálbér és a cafetéria módosulásával átalakul a magyarországi alkoholpiac, ezek a körülmények pedig jelentősen befolyásolják a cég forgalmát. Kishonti Alex ugyanakkor jelezte: a piaci eredményeket napról-napra értékeli a cégcsoport, s bíznak abban, hogy egy pozitív változás esetén akár a dolgozói létszámot is növelni tudják. "Szeretnénk működni, piacon maradni, és ezt egy fenntartható módon tudjuk véghezvinni" - fűzte hozzá a vezérigazgató. A Várda-Drink a magyar szeszesital-piac egyik meghatározó szereplője, a cég jogelődjét 1922-ben alapították Szabolcsi Gazdák, Szeszfinomító Szövetkezet néven. A kisvárdai gyár az évek során sok változáson esett át, először az 1950-es államosítás, majd az 1993-ban bekövetkezett privatizáció határozta meg működését. A társaság ezt követően Várda-Drink Rt., néven működött tovább, ekkor mintegy 270 dolgozója volt. A később zártkörűen működő részvénytársasággá alakított céget 2007-ben vásárolta meg a jelenlegi szlovák tulajdonos. A cég alapító tagja a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsnak és regisztrált tagja a Magyar Élelmezési Tudományos Egyesületnek, az Ásványvíz Szövetségnek, valamint több szakmai szervezetnek.

A kisvárdai gyárban szeszesitalt gyártanak, a társaság a különböző ízesítésű pálinkáit pedig a vásárosnaményi főzdéjében állítja elő.

 

Az állatkertekben nagyon ritka, hogy tíz napon belül ennyi utód szülessen, az pedig különösen érdekes, hogy két kisteve - fajtájára egyáltalán nem jellemző módon - hófehéren született - mondta Gajdos László, az állatpark igazgatója. A négy anyaállat közül kettőnek ez volt az első terhessége: a fiatal tevekancák tapasztalatlansága miatt két utód gondozása a park szakembereire hárul, akik négyóránként báránytápszerből készült tejpótló itallal etetik a kicsiket. A csikók egy-egy etetés alkalmával akár két liter folyadékot is megisznak a pillepalackból készített speciális cumisüvegből - tette hozzá az igazgató. Az etetéseket nagyon élvezik a csikók, akiket pihenőidőben a tevecsoport tagjai körbeállva védelmeznek, az anyaállatok pedig folyamatosan szemmel tartják őket.

A Nyíregyházi Állatparkban található az ország legnagyobb, nyolc tagot számláló kétpúpúteve-csordája. Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt már háziasított állatfaj kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, illetve víz- és táplálékhiányt is. A kétpúpú teve - más néven baktrián - átlagos testhossza mintegy három méter, testtömege 450-500 kilogramm között van. Az állatok szőre általában vastag, bozontos és durva, színe a piszkosfehértől a homokszínen át a csokoládébarnáig terjedhet.

Érdekesség, hogy a vadon élő tevék gyakorlatilag bármit megesznek, és víz nélkül is sokáig bírják: a mérések szerint a tevék tíz perc alatt akár több mint száz liter vizet képesek meginni. A vad kétpúpú tevék egyedszáma mára nagyon csökkent, a fajt a kihalással súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolják. A Nyíregyházi Állatparkban idén még két tevecsikó születésére számítanak. A mostani szaporulat további érdekessége, hogy az idősebb anyaállatok szinte egyszerre szültek saját lányaikkal.   

 

Az államtitkár közlése szerint pontos adatok nincsenek még arról, mekkora kárt okozott a gyümölcsösökben a közelmúltban egy kedd hajnali mínusz 7 és mínusz 11 Celsius fok közötti fagy a szabolcsi ültetvényeken, de az már látható, hogy egyes térségekben - Vásárosnamény, Kisvárda és Csenger környékén - "nagy a baj."

Budai Gyula a tájékoztatón arra kérte az érintett gazdálkodókat, hogy tizenöt napon belül jelentsék be a káreseményüket a falugazdászoknál, ha pedig még nem kötöttek biztosítást, akkor tegyék meg, mivel a szabályok szerint csak az ezzel rendelkező termelők részesülhetnek száz százalékos kárenyhítésben. Az államtitkár ugyanakkor azt is megemlítette, a biztosítók a tavalyi fagykár után hasonló eseményre számítva "kivártak", így nem kötötték meg a biztosításokat a gazdálkodókkal.  Az uniós jogszabályok szerint, aki nem rendelkezik biztosítással, az a kárenyhítés mindössze ötven százalékára jogosult - mondta Budai Gyula, hozzátéve, a biztosításokat november 30-ig köthetik meg a gazdák. Az államtitkár közlése szerint a tárca átgondolja azt a lehetőséget, hogy azzal az egy biztosítóval kezdeményez tárgyalásokat, amelyik hajlandó a gazdálkodókkal leszerződni.

Az államtitkár a tájékoztatón megemlítette, hogy január 1-jétől új kárenyhítési jogszabály lépett hatályba, az alap tavalyi, mintegy 4 milliárd forintos keretet idén 8 milliárd forintra emelte a kormány. Budai Gyula a gazdálkodók által igényelhető kedvezményes MFB-hitelt érintő kérdésekre reagálva elmondta: a 8 milliárd forint keretösszegű, Magyar Fejlesztési Bank által biztosított hitel hozzáférhetőségével kapcsolatban a vidékfejlesztési tárcához is sok jelzés érkezett. Az egyeztetések már megkezdődtek a pénzintézettel, a cél, hogy minden érintett gazdálkodó gond nélkül hozzá tudjon férni ehhez a segítséghez - tette hozzá.

Wachal Kálmán, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője a tájékozatón elmondta: a jelenleg is folyamatban lévő kárfelmérést nehezíti, hogy egyelőre virágzás előtti stádiumban vannak a fák. A végleges terméskiesést a terméskötődés után lehet majd megállapítani, ezt követően lehet teljes képet kapni a fagykár tényleges nagyságáról - ismertette az igazgató.

A Balkány környékén, mintegy harminc hektáron gazdálkodó Szőke Attila elmondta: gyümölcskertjeiben kedd reggel mínusz 7,4 Celsius fokot mértek, a legnagyobb problémát azonban az okozta, hogy már hétfő este észlelt fagy a csonthéjas ültetvényeit a legérzékenyebb stádiumban érte. A fák virágain lévő bibék szinte teljesen elfeketedtek, alig lehet találni ép virágokat - mondta Szőke Attila, becslése szerint kárának mértéke meghaladja a kilencven százalékot. Nagy Miklós vásárosnaményi gazdálkodó szerint a félig kivirított barackültetvényeket szinte száz százalékban károsította a fagy, az almánál és a meggynél azonban egyelőre megbecsülni sem lehet a kár nagyságát. "Nagyon rossz érzéseink vannak, a tavaly májusi fagy miatt nemhogy árbevételt nem tudtunk elérni, hanem az ültetvényekre költött milliós összegek sem jöttek vissza" - tette hozzá.

Habarics Béla elmondta: a kár nagyon jelentős, mivel a több mint 20 hektáros területen, amelynek kétharmada megsemmisült a lángokban, 170-260 pár védett, illetve fokozottan védett madár, vörös, szürke, kanalas és törpegém, kis- és nagykócsag, bakcsó és bölömbika élt. Hangsúlyozta: közülük a legnagyobb természetvédelmi értéke a kanalas gémnek van, egyedenként 500 ezer forint, míg a többi madár eszmei értéke 100 és 250 ezer forint közötti, ez természetesen vonatkozik tojásaikra, fészkeikre is. A szabolcsi természetvédelmi tájegység vezetőjének közlése szerint az európai és országos védelem alatt álló területen 15-25 pár kanalas gém, 45-50 pár vörös gém, 30 pár szürke gém, 50-60 pár bakcsó, 20 pár kiskócsag, 60-70 pár nagykócsag, 5 pár törpe gém és 3 pár bölömbika fészkelt.

Közülük a szürke gém védett, míg a többi madárfajta fokozottan védett. A Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatát hétfőn késő délután riasztották a védett területen keletkezett tűz miatt. Két munkatársuk a helyszínen akkor és kedden azt állapította meg, hogy a madarak a tűz keletkezése után elrepültek a területről, fészkeik és tojásaik döntő része viszont a lángok martaléka lett. Habarics Béla hozzátette: nem tudni, hogy a madarak visszatérnek-e később a területre, vagy más költőhelyet keresnek maguknak.

A pontos természetvédelmi kár felmérése megkezdődött, és több napig eltart. Az ügyben természetkárosítás miatt a területileg illetékes kisvárdai rendőrkapitányság indított vizsgálatot. A tűz keletkezési okát szintén vizsgálják a szakemberek.

Somogyi Szilvia Balsa polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd a Szocio East Egyesülettől Szécsi Szilvia bemutatta a Megyei Önkéntes Centrumot. Elmondta, hogy az önkéntességgel kapcsolatban sok lényeges információ megtalálható a www.szocioeast.hu-n. Groska Éva a Kalamáris Egyesület részéről először a fiatalok helyét mutatta be az önkéntes munkában. Mit is nevezünk önkéntes munkának, mi a formális és mi az informális önkéntes munka? Mit profitálhatnak a fiatalok az önkéntes munkából, mit végezhetnek önkéntes munkaként, milyen kompetenciákat fejlesztenek amikor önkénteskednek? Milyen térítések nem minősülnek anyagi ellenszolgáltatásnak az önkéntes munkát végzőknél? Hogyan válhat valamely szervezet vagy intézmény önkénteseket fogadóvá? Miket kell mindenképpen írásban rögzíteni a fogadó szervezet részéről? Groska Éva a Kalamáris Egyesület részéről ezután az ifjúsági közösségfejlesztő programjaikat mutatta be. Páll-Szőke Ágnes az IKSZT Országos Konferencián elhangzottak közül a leglényegesebb információkról számolt be a hallgatóságnak. 

A rendezvény munkaebéddel zárult. 

 

A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferecián 1925-ben. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

Ibrány Város önkormányzata adománygyűjtési kezdeményezést indított a felvidéki magyarság egyik legfontosabb jelképének helyreállításáért - április 20-án jótékonysági koncertre került sor az Ibrányi László Művelődési Központban. A műsorban fellépett több helyi együttes és szervezet. A bevétellel a várhosszúréti Gömöri Kézművesek Társulása önkéntes akciójához csatlakoznak, az egyesület és velük karöltve a testvértelepülésről az ibrányiak, a beolvadt harang újraöntési költségeihez szeretnének hozzájárulni.

A kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás május 9-én Rimaszombatban rendez jótékonysági gálát, amelynek bevételét a vár felújítására ajánlja fel. Az esten a Városi Művelődési Központ színháztermében fellépnek Dráfi Mátyás, Boráros Imre és Tóbisz Titusz szlovákiai magyar színészek, a Kor-zár versénekelő együttes, a Misztrál együttes, és Varga Andrea, a Miskolci Nemzeti Színház művésze.     A Magyarok Szövetsége, a Magyar Polgári Kör és a Somorja Hangja kezdeményeze nyomán "Nemzeti összefogás Krasznahorkáért" elnevezésű hivatalos gyűjtés bejegyeztetését kérelmezték. Az engedély megadását a szlovák belügyminisztérium egyelőre elutasította azzal az indoklással, hogy magyar nyelven megnevezett gyűjtést nem lehet bejegyezni. Az egyeztetések azóta is folynak. A jótékonysági felhívásra a vár helyreállításáért részvételüket és támogatásukat ajánlották fel többek között a Ghymes, a Kor-Zár, a Historica, a Szkítia együttesek, Boráros Imre és Petrécs Anna színészházaspár, Török-Zselenszky Tamás előadóművész, Meister Éva színművész, Vesztergám Miklós tárogatóművész, az Érsekújvári Rockszínpad és még sokan mások – írja a hírportál.     A tűzvész során nyolcmillió eurós kár keletkezett a történelmi műemléknek számító épületben, ebből a biztosító kétmilliót térít, a többit állami forrásból és közadakozásokból fedeznék.

 

Ezen szakmai látogatást már régóta tervezték Kárpátalja elöljárói, akik most a Nyíregyházi Önkormányzat és a NYÍRSÉGVÍZ meghívására érkeztek Nyíregyházára. A látogatás a Társaságnál nem véletlen, hiszen köztudott, hogy Ukrajnában – egy település kivételével – még napjainkban sem létezik 24 órás vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés. Az egyetlen kivétel ez alól Beregszász városa, ahol Kárpátvíz néven leányvállalatot hozott létre a NYÍRSÉGVÍZ ZRT., s ennek eredményeként 2008 tavasza óta a nap 24 órájában bármikor tiszta és egészséges vizet engedhetnek meg maguknak az ott élő városlakók. Ezen apropó kapcsán szerettek volna Ukrajna határ menti politikusai tájékozódni, s a vízellátás – szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés területén a legjobban működő módszereket, gyakorlatokat a valóságban is megtekinteni. A szakmai nap során a ZRT. vezetői előadásaikban mutatták be a Társaság stratégiáját és filozófiáját, melynek egyik fontos témája a fenntarthatóság és az egészséges környezet megőrzése volt. A prezentációkat követően a vendégek a valóságban is megtekinthették a cég működő rendszereit, az ország egyik legjobban felszerelt laboratóriumát, irányító központját, jártak a Társaság európai színvonalon működő I. sz. szennyvíztisztító telephelyén és ellátogattak a Kótaji Víztermelő Telepre is. A nap végén valamennyien gratuláltak a ZRT. teljesítményeihez és elért eredményeihez. Megköszönték a bemutatókat, a tájékoztatást és a szakmai segítség lehetőségét. Mindezek után reményüket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a nem túl távoli jövőben, a NYÍRSÉGVÍZ ZRT. tapasztalataira alapozva és a Társaság közreműködésével – a beregszászihoz hasonlóan – talán sikerül majd Ukrajna több nagyvárosában is megújítani a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás rendszerét.